Hollandia legalább március 29-ig felfüggeszti óvintézkedésként a brit–svéd AstraZeneca cég koronavírus ellen gyártott vakcinájának használatát – jelentette be a holland kormány vasárnap este.

Korábban, vasárnap az írországi egészségügyi hatóságok közölték, hogy nem alkalmazzák az AstraZeneca oltóanyagát, amíg új értesülések nem érkeznek az esetleges súlyos mellékhatásáról.

Norvégia példáját követve csütörtökön Bulgáriában, Dániában és Izlandon a felfüggesztés mellett döntöttek, vasárnap pedig Olaszországban is hasonló döntést hoztak. A vakcina használata után egyes pácienseknél vérrögképződés jelentkezett, de az egyértelmű ok-okozati összefüggést tudományosan még nem igazolták. Egy szombati bejelentés szerint Norvégiában már négy ilyen eset is előfordult. Elsőként Ausztria függesztette fel az oltást az AstraZeneca egyik szállítmányából származó vakcinákkal egy zwettli ápolónő halála után.

Az Európai Gyógyszerügynökség pénteken jelentette be, hogy egy másik feltételezhető mellékhatás, az immun-trombocitopénia miatt kivizsgálja mind a három, Európai Unióban engedélyezett oltóanyag, a Pfizer/BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca vakcináját is.

Romániában csütörtök estétől péntek délig kilencezren mondták le az AstraZeneca vakcinára korábban lefoglalt időpontjukat az internetes előjegyzési portálon - közölte a koronavírus elleni oltáskampányt koordináló bizottság (CNCAV).

A testület közösségi oldalán válaszolt pénteken az AstraZeneca oltóanyaggal kapcsolatos lakossági kérdésekre. Ezek egyike azt firtatta: mennyire ingott meg Romániában a bizalom a brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinában, miután több európai ország felfüggesztette használatát az egyes beoltottaknál tapasztalt vérrögképződés miatt. A CNCAV számszerűsített válaszához azt is hozzátette, hogy az AstraZenecára vonatkozó 200 ezer  előjegyzéshez képest a visszalépők aránya "mindössze" 4,5 százalék.

A romániai oltáskampányt koordináló bizottság csütörtök este úgy döntött, hogy "elővigyázatosságból" egyelőre nem használja fel azt a négyezer adag megmaradt AstraZeneca vakcinát, amely ugyanabból a szállítmányból származik, és amelynek használatát Olaszországban felfüggesztették, mert Szicíliában két személy is elhunyt, miután megkapta a védőoltást.

A CNCAV azonban nem állította le az AstraZenecát használó oltóközpontjainak tevékenységét, a visszavont oltóanyagot más szállítmányokból származóval pótolják. A kérdéses szállítmányból Románia 81 600 adagot kapott, és ebből már több mint 77 ezer adagot felhasznált.

A román média kiderítette, hogy ebből a szállítmányból származó vakcinával oltották be azt a 47 éves zsílvásárhelyi (Targu Jiu) férfit is, aki másnap szívinfarktusban elhunyt. Valeriu Georghita, az oltáskampány vezetője az esetről elmondta: nem lehet ok-okozati összefüggést kimutatni az oltás és a haláleset között, a boncolás pedig megállapította, hogy - bár nem tartották nyilván krónikus betegként - az áldozatnak korábban is volt már szívinfarktusa.

A lakosságot megnyugtatandó Florin Citu miniszterelnök pénteki sajtónyilatkozatában rámutatott: Európában már több mint ötmillió embert oltottak be AstraZenecával, Nagy-Britannia pedig ezt az oltóanyagot használja a teljes lakosság immunizálására. Úgy értékelte: meg kell bízni a szakértőkben, az Európai Gyógyszerügynökségben. "Semmi sem változott", Romániában valamennyi vakcinatípussal folytatódik az oltáskampány, és természetesen figyelemmel kísérik az esetleges mellékhatásokat - mondta.

A kormányfő ugyanakkor élesen bírálta, és "terrorcselekményhez" hasonlította azt az ellenkampányt, amely több mint egy éve megkérdőjelezi a járvány megfékezésére irányuló összes kormányzati erőfeszítést. Citu úgy értékelte: az államhatalmat próbálják meg aláásni azok, akik a maszkviselés, távolságtartás ellen kampányolnak, az oltások ellen hergelnek.

(forrás: MTI)

Dániában elővigyázatosságból a mai naptól két hétre felfüggesztették az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében - közölték a dán egészségügyi hatóságok.

Öt másik európai országban is ilyen intézkedést hoztak, de csak egy bizonyos AstraZeneca-szállítmányra vonatkozóan. A brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina alkalmazásának átmeneti időre szóló felfüggesztésével kapcsolatban a dán egészségügyi hatóságok hangsúlyozták, hogy "jelen pillanatban nem lehet azt a következtetést levonni, hogy van összefüggés az oltás és a vérrögképződés között". A közleményből nem derül ki, hogy hány ilyen esetről tudnak. Soren Brostrom, a dán egészségügyi hatóság igazgatója közleményében arról tájékoztatott, hogy hivatalának a dán gyógyszerügynökséggel karöltve kell reagálnia az állítólagos súlyos mellékhatásokról szóló jelentésekre, amelyek Dániából és más európai országokból érkeztek. Brostrom hangsúlyozta, hogy az intézkedéssel nem állították le, hanem csak felfüggesztették az AstraZeneca-vakcina alkalmazását.

A dán gyógyszerügynökség közölte, hogy más európai uniós országok illetékes ügynökségeivel és az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) együtt folytat vizsgálatot. Ausztriában vasárnap függesztették fel egy bizonyos AstraZeneca-sorozat használatát, és vizsgálják a vakcinák biztonságosságát, miután egy ápolónő véralvadási komplikációk következtében tíz nappal az oltás beadása után elhunyt, egy beoltott kolléganője pedig tüdőembóliával került kórházba. Négy másik európai országban - Észtországban, Litvániában, Luxemburgban és Lettországban - a vizsgálat idejére elővigyázatosságból ugyancsak felfüggesztették az oltást a kérdéses szállítmányban lévő vakcinákkal - olvasható az EMA honlapján. A szóban forgó, egymillió adagot tartalmazó szállítmányból Ausztrián, Észtországon, Litvánián, Lettországon és Luxemburgon kívül 12 európai ország kapott: Bulgária, Ciprus, Dánia, Franciaország, Görögország, Izland, Írország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Svédország.

Az EMA kockázatfelmérő bizottsága (PRAC) közölte, habár nem tartja valószínűnek jelen szakaszban, hogy minőségi problémák merülnének fel a vakcinával, megvizsgálják a szállítmány minőségét, és nemcsak a vele kapcsolatba hozott tromboembolikus eseteket veszik górcső alá, hanem minden más ilyen esetet. Az EMA közleményben arról tájékoztatott, hogy nincs olyan bizonyíték, amely kapcsolatba hozná a két ausztriai esetet a vakcinával. A beoltott embereknél a trombotikus esetek gyakorisága nem magasabb, mint átlagosan a lakosság körében: március 9-ig hárommillió embert oltottak be ezzel a vakcinával az Európai Gazdasági Térségben, és a közülük 22-nél állapítottak meg vérrögképződést. Az AstraZeneca cég közölte, messzemenőkig támogatja a vizsgálatot. Emlékeztetett arra, hogy az EMA és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a globálisan 23 ezer emberen végzett klinikai kísérletek alapján adta meg az engedélyt a vakcinának, és ezek az értékelések bizonyítják, hogy az AstraZeneca vakcinája hatékony és biztonságos.

(Forrás: MTI)

Elővigyázatosságból felfüggesztették az oltást az AstraZeneca vakcináival Ausztriában az után, hogy egy 49 éves nő véralvadási komplikációk miatt meghalt, egy 35 éves nőt pedig vérrög okozta tüdőembóliával kezelnek Zwettl városában – írja osztrák hatósági közlésekre hivatkozva a Reuters.

Közleményében az osztrák szövetségi egészségügyi hivatal, a BASG hangsúlyozta, jelenleg nem tud ok-okozati összefüggésről az oltás és a haláleset, illetve a megbetegedés között, elővigyázatosságból azonban felfüggeszti a vakcinálást az érintett AstraZeneca-szállítmány dózisaival.

Az ORF szerint a halálos áldozat a zwettli klinikán dolgozott ápolóként ugyanúgy, mint a tüdőembóliával kezelt beteg.

Az AstraZeneca vakcinájának nem ismert mellékhatása a vérrögképződés, ami tüdőembólia kialakulásához vezethet. Bár a Reuters kereste, a brit–svéd cég egyelőre nem fűzött kommentárt az osztrák hatósági bejelentéshez. Vakcináját az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 23 ezer résztvevővel világszerte végzett kísérleti fázisok után hagyta jóvá január 30-án.

Több adatra van szükség az AstraZeneca vakcinájának a WHO általi jóváhagyásához - jelentették ki az ENSZ egészségügyi szervezetének szakértői, reagálva arra az új tanulmányra, amely szerint a svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett védőoltás korlátozottan hatékony a SARS-CoV-2 nevű vírus dél-afrikai mutációjával szemben.

A dél-afrikai Witwatersrandi Egyetem kutatása szerint az AstraZeneca jóval kevésbé hatékony az először a Dél-afrikai Köztársáságban azonosított koronavírus-mutáció esetében a Covid-19-betegség könnyebb formáival szemben.

- jelentette ki genfi sajtótájékoztatóján Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tanulmány kevés, többségében fiatal felnőtt részvételével végzett kísérleteken alapul.

 - jelentette ki Szumija Szvamináthán, a WHO tudományos főmunkatársa. A rendelkezésre álló bizonyíték szerint ez a védőoltás csökkenti a halálesetek, a kórházi ápolásra szorulók és a betegség súlyos formáinak a számát - mondta, hozzátéve, hogy további tanulmányokra van szükség.

A Bill és Melinda Gates Alapítvány összefogásával megalakított nemzetközi koalíció (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations - CEPI) vezetője, Richard Hachette szerint is korai elutasítani ezt a vakcinát. A CEPI a WHO és a GAVI Vakcinaszövetség mellett vezeti a vakcinák méltányos elosztására létrehozott COVAX kezdeményezést, és a kutatási mechanizmusokért felelős.

Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója hangsúlyozta, hogy "a vakcinák elsődleges feladata jelenleg a kórházi ápolásra szorulók és a halálesetek számának csökkentése. Úgy tűnik, jelenleg az adatok arról tanúskodnak, hogy valamennyi vakcina ezt teszi". Elismerte ugyanakkor, hogy talán egy második és harmadik generációs védőoltásra lenne szükség, hogy még többet tehessenek, de emlékeztetett, hogy "válságkezelésben azt kell tenni, amit azonnal meg lehet tenni".

A dél-afrikai egészségügyi hatóságok közölték, hogy leállítják a héten tervezett oltási kampányt az AstraZeneca/Oxford vakcinával, és helyette az amerikai Johnson and Johnsonét kezdik használni. A WHO a COVAX kezdeményezés keretében AstraZenecával szeretné elősegíteni a szegény és mérsékelt jövedelmű országok beoltását, amelyek nem tudtak a maguk számára elsődleges szállítmányokat lekötni a gyógyszergyáraknál.

A WHO tanácsadó bizottsága hétfői ülésén fontolóra vette, hogy új irányvonalakat ad ki az AstraZeneca-oltás felhasználásához - közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, hozzátéve, hogy kedden fog tárgyalni ezekről a bizottsággal. Nagy-Britannia az új tanulmány ellenére tovább folytatja a lakosság oltását AstraZenecával - közölte hétfőn a brit oltásügyi államtitkár.

 Edward Argar brit egészségügyi államtitkár szerint 147 dél-afrikai mutánssal fertőzöttről tudnak. A hírekre reagálva az AstraZeneca gyógyszergyár közölte: hisz abban, hogy a vakcina meg tudja védeni az embereket a betegség súlyos formái ellen, és hozzátette, hogy a tanulmány keretében csak 2000 egészséges fiatalt teszteltek.

Forrás: MTI

Fotó: Justin Tallis/AFP

Cukorbetegként és magasvérnyomásosként nem szerettem volna elkapni a betegséget, ezért az elmúlt közel egy évben minden előírást betartottam, és nem volt kérdés, hogy jelentkezem az oltásra. Örültem, hogy hamar sorra kerültem, de az a véleményem, hogy a hatóságok elbagatellizálják a Covid-19 oltás mellékhatásait, sokkal kellemetlenebb, mint vártam.

Nekem az AstraZeneca oltóanyagát adták be. A kormányzati kommunikációban 2021. február 6-án jelentették be, hogy megérkezett az első szállítmány, amivel a 60 év alatti krónikus betegeket fogják oltani. 10-én délelőtt hívott a háziorvosom, hogy másnap oltásra kell mennem. Kb. három hónappal a regisztráció megkezdése után töltöttem ki a jelentkezést, ha így is országosan az első 20 ezerbe kerültem, akkor valószínűleg előre vettek, ahogy azt az oltási tervben ígérték.

02.11. Délelőtt 10:45-kor kaptam meg az oltást. Maga az oltás nem fájt, utána 15 percet kellett a folyosón várakozni, azalatt se éreztem semmit. Az első mellékhatások este jelentkeztek. Hőemelkedés, rossz közérzet, tükörbe nézve az arcom olyan volt, mintha influenzás lennék. Általános gyengeséget és izomfájdalmat éreztem, hamar lefeküdtem aludni, de 22:30 körül arra ébredtem, hogy szédülök, émelygek, lázat nem mértem, a homlokom alapján csak hőemelkedésem lehetett. Éjfél körül arra ébredtem, hogy iszonyatosan ráz a hideg, eddig ekkor éreztem magam a legrosszabbul. Vastag pulcsit és vastag zoknit vettem fel, jól betakarództam, így újra el tudtam aludni.

02.12. Reggel 6-kor erős térdizületi fájdalomra ébredtem, és az általános izomgyengeség és izomfájdalom se múlt el. A szemem véres volt, rossz volt a közérzetem, úgy éreztem magam, mint amikor valamilyen betegség bujkál bennem. Az oltás helyén tompa fájdalmat éreztem, ami érintésre felerősödött. Időnként hőhullámok törtek rám, fájt a fejem, de lázat nem éreztem. Arra gondoltam, most nem biztos, hogy be tudnék menni dolgozni, szerencsére home officeban vagyok. A reggeli kávé után émelygést, hányingert éreztem. Az általános levertség és az izomfájdalom napközben sem múlt el. A gyomrom se volt rendben, az émelygés délutánig megmaradt. Estére újra hőemelkedésem lett, nehézzé vált a levegővétel, mert egyre erősebb mellkasi fájdalmat éreztem, és elkezdtem köhögni is. Általában jó étvággyal vacsorázom, de most szinte kifordult az étel a számból.

02. 13 Nyugodtan telt az éjszaka, leszámítva, hogy hajnali 2-4 óra között csak forgolódtam, de így is 10 órát aludtam. Ez megtette a hatását, azt hiszem, túl vagyok a nehezén. Összességében sokkal jobban érzem magam, mint tegnap. Az oltás helye továbbra is érzékeny, érintésre erősebb tompa fájdalmat érzek a helyén. Az általános izomfájdalmam elmúlt, bár kicsit gyengébbnek érzem magam a szokásosnál. Még köhögök, de mintha a mellkasi fájdalom is sokat enyhült volna. Lázam nincs, fejfájás sincs. Az arcom elég gyűrött, de legalább már nem egy influenzás ember arca néz vissza rám a tükörből. Napközben sok folyadékot kívántam, fokozatosan visszatért az életerőm, semmilyen mellékhatást nem tapasztaltam, az oltás helye is egyre kevésbé érzékeny.

02.14. Ma korán keltem, teljesen jó egészségi állapotban. Az elmúlt napok tüneteiből már csak a köhögés maradt. Az oltás helye se fáj már, ha megnyomom csupán enyhe tompa fájdalmat érzek. Napközben is minden rendben, a második oltást március 11-én kapom, addig a naplót szüneteltetem, de ha bármilyen mellékhatás előjön még, természetesen megírom.

02.15. Levelet hozott a postás a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, amelyben tájékoztattak arról, hogy "hamarosan élhetek az oltás lehetőségével" és "a pontos időponttal és helyszínnel kapcsolatban a háziorvosom fog keresni." Mit lehet erre mondani, amikor már öt napja megkaptam az első oltást? Még szerencse, hogy a háziorvosok tudják, mit kell csinálni. De legjobban a levél utolsó mondata tetszett: éljek a lehetőséggel, mert "minden hatásos vakcina jobb a vírusnál." Nem szeretnék elmerülni a magyar nyelv szépségeiben, de bízzunk benne, hogy legalább a levél írója tudja, mit akart ezzel mondani. :-)

03. 09. Telefonon hívott a háziorvosom, holnapután kapom a második adag oltást.

03. 11. Ma 10:45-kaptam a második adag oltást. A háziorvosom most rosszabb helyre szúrta a tűt, mint legutóbb, mert éreztem a szúrást, de most se vérzett a helye, nem duzzadt meg, nem lett véraláfutásos. Utána a várakozási idő alatt nem éreztem semmiféle mellékhatást. Estére hasonló tüneteket vártam, mint az első oltás után, de csak az oltás helye fájt, és nagyon enyhe izomfájdalmat éreztem, semmilyen más mellékhatás nem jelentkezett.

03. 12. Egész nap jól éreztem magam, semmilyen mellékhatást nem tapasztaltam. Kezdem azt gondolni, hogy a második vakcina vagy teljesen felesleges, vagy túl korán kaptam meg, hosszabb szünet kellett volna a két oltás között.

03. 13. A március 1-jén bevezetett oltási protokoll szerint két oltás között már nem 4, hanem 12 hétnek kell eltelni, ami a tapasztalatom szerint is jobb hatásfokot eredményezhet. Sajnos, nekem még a régi, 4 hetes protokoll szerint adták be a második adagot, ezért érezhettem teljesen hatástalannak.